Ajánlott irodalom a siketek idegennyelv-tanulása iránt érdeklődőknek. Magyar nyelvű irodalom:

Abonyi Nóra (2001). Körkép a budapesti siketek helyzetéről. Educatio 10(2), 375-383.
Bartha Csilla és Hattyár Helga (2002). Szegregáció, diszkrimináció vagy társadalmi integráció? – A magyarországi siketek nyelvi jogai. In Kontra Miklós és Hattyár Helga (szerk.), Magyarok és nyelvtörvények (73-123). Budapest: Teleki László Alapítvány.
Bartha Csilla, Hattyár Helga és Szabó Mária Helga (2006). A magyarországi siketek közössége és a magyarországi jelnyelv. In Kiefer Ferenc (szerk.), Magyar nyelv (852-906).Budapest: Akadémiai Kiadó.
Csányi Yvonne (2007). Integráció, inklúzió. Nemzetközi és hazai körkép. In Girasek János (szerk.), Inkluzív nevelés -  a tanulók hatékony megismerése. Budapest: Sulinova. Elérhető: www.sulinovadatbank.hu/letoltes.php?d_id=7110 (Letöltve: 2009.okt. 25.)
Csizér Kata, Kontráné Hegybíró Edit és Sáfár Anna (2008). A siket és nagyothalló felnőttek idegennyelv-tanulási motivációja. Magyar Pedagógia, 108(4), 341-357.
Csuhai Sándor, Henger Krisztina, Mongyi Péter és Perlusz Andrea (2009). „Siket gyermekek kétnyelvű oktatásának lehetőségei és korlátai” című kutatás eredményei. Zárótanulmány. Budapest: Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány. Elérhető: http://www.fszk.hu/mjp/ szakmai-anyagok/Siket-gyermekek-ketnyelvu-oktatasanak-lehetosegei-es-korlatai-c-kutatas-eredmenyei_zarotanulmany.pdf
Deákiné Bajkó Ágnes (2005). Siket angol nyelvtanulók az iskolán kívüli oktatásban. Szakdolgozat. Budapest: Eötvös Loránd Tudományegyetem.
Gordosné Szabó Anna (2004). Bevezető  általános gyógypedagógiai ismeretek.  Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó.
Grosjean, F. (1999). A siket gyermek joga a kétnyelvűvé váláshoz. Modern Nyelvoktatás, 5(4), 5-8.
Gúti Erika és Szépe György (2006). A szivárvány-koalíció nyelvpolitikája (Nyelvpolitika alulnézetben). In Tóth Szergej (szerk.), Hatalom interdiszciplináris megközelítésben (111-128). Szeged: Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó.
Jelnyelvi Tolmácsok Országos Szövetsége (2004). A jelnyelvről.  Elérhető: http://www.josz.hu/02_altalanos_tudnivalok/jelnyelvrol.htm (Letöltve: 2009. márc. 23.)
Kárpáti Dorottya (2004). Az angol mint idegen nyelv tanítása siket nyelvtanulóknak. In Kontráné Hegybíró Edit és Kormos Judit (szerk.),  A nyelvtanuló (161-174). Budapest: Okker Kiadó.
Kontra Edit (2009). Jeles nap jeles vendégekkel: Csendben a zajban. Trefort kert 2(2), 73-74.
Kontráné Hegybíró Edit (2010). Nyelvtanulás két kézzel: A jelnyelv szerepe a siketek idegennyelv-tanulásában. Budapest: Eötvös Kiadó.
Kontráné Hegybíró Edit (2009). A siketek joga az angolhoz. In Frank Tibor és Károly Krisztina (szerk.), Anglisztika és amerikanisztika. Magyar kutatások az ezredfordulón (395-404. old.). Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kontráné Hegybíró Edit (2008). A jelnyelv szerepe a siketek idegennyelv-tanulásában. In Gecső Tamás és Sárdi Csilla (szerk.), Jel és jelentés (177-184). Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola;Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Kontráné Hegybíró Edit, Csizér Kata és Sáfár Anna (2009). Idegen nyelvek tanulása siketek és nagyothallók körében. Új Pedagógiai Szemle 59(1), 72-83.
Kontráné Hegybíró Edit, Csizér Kata és Sáfár Anna (2008). Magyarországi siketek a jelnyelvről: egy kérdőíves kutatás eredményei. Alkalmazott Nyelvtudomány 8(1-2), 5-22.
Kósa Ádám, Lovászy László és Tapolczai Gergely (2005). A hallássérült személyekre vonatkozó jog áttekintése. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.
Lancz Edina és Berbeco, Steven (szerk., 1999). A magyar jelnyelv szótára. Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége  – SHL Hungary.
Lengyel Zsolt (2005). Nyelvi jogok a nyelvvizsgáztatás tükrében. Modern Nyelvoktatás, 11(1), 8-13.
Linder Bálint (2007). Siketek és hallássérültek Magyarországon: "Ők vizuálisak". Magyar Narancs, 19(41). Elérhető: http://www.mancs.hu/index.php?gcPage=/public/hirek/hir.php&id=15343 (Letöltve: 2008. március 17.)
Locsmándi Alajos, Losoncz Mária, Kőpatakiné Mészáros Mária, és Vargáné Mező Lilla (2004). Sajátos nevelési igény: a látássérülés, a hallássérülés, a mozgáskorlátozottság, az autizmus, a beszédfogyatékosság, az értelmi fogyatékosság. Ami a kategóriák mögött van. In Kőpatakiné Mészáros Mária (szerk.), Táguló horizont – Pedagógusoknak az együttnevelésről. Budapest: Országos Közoktatási Intézet. Elérhető: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=tagulo-kategoriak  (Letöltve: 2009. május 9.)
Mongyi Péter és Szabó Mária Helga (2005). A jelnyelv nyelvészeti megközelítései. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.
Perlusz Andrea (2001). Az integrált hallássérült gyermekek sikeres iskolai teljesítményét befolyásoló tényezők. Educatio, 2001/II, 389-394.
Perlusz Andrea (2006). Inkluzív nevelés. Ajánlások nagyothalló és siket gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez. Budapest: SuliNova Kft.
Rácz Szilárd (2008). A süketnémától a jelnyelvűig. Kritika, 2008. július-augusztus, 40-43.
Salné Lengyel Mária és Kőpatakiné Mészáros Mária (2001). Fogyatékos gyermekek és tanulók helyzete az ezredfordulón. Educatio, 2001/II, 394-401.
Sántha Kálmán (2006). Mintavétel a kvalitatív pedagógiai kutatásban. Budapest: Gondolat.
Scipiades Erzsébet (2008). „Jelnyelv nélkül olyan vagyok mint, madár szárnyak nélkül.” Beszélgetés Magyarország egyetlen siket ügyvédjével a Láthatatlan Kultúráról. Népszava, 2008. szeptember 19. sz., 2.
Szabó Mária Helga (1998). A siketség alkalmazott nyelvészeti vonatkozásai. Modern Nyelvoktatás, 4(4), 28-33.
Szabó Mária Helga (szerk., 2003). A jelnyelv helyzete a kutatásban, az oktatásban és a mindennapi kommunikációban. Pécs: Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola; Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.
Szabó Mária Helga (2007). A magyar jelnyelv szublexikális szintjének leírása. Budapest: Akadémiai Kiadó.
Vágó Irén (1999). Az élő idegen nyelvek oktatása – Egy modernizációs sikertörténet. In Vágó Irén (szerk.),  Tartalmi változások a közoktatásban a 90-es években (135-173). Budapest: OKKER Kiadó. Elérhető on-line: Új Pedagógiai Szemle: http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=Tartalmi-valtozasok-06-Vago (Letöltve: 2009. május 6.)
Vasák Iván (2005). A világ siket szemmel. Budapest: Fogyatékosok Esélye Közalapítvány.
Vasák Iván (1996). Ismeretek a siketekről. Budapest: Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége.
www.hallatlan.hu (é.n.). Hallatlan.hu jelnyelvi szótár. http://www.hallatlan.hu/ (Letöltve 2009. március 23.)

Angol nyelű irodalom
Bajkó, A. és Kontra, E.H. (2008). Deaf EFL learners outside the school system. In  J. Kormos és E.H. Kontra (szerk.), Language learners with special needs: A European perspective (158-188). Clevedon: Multilingual Matters.
Baker, C. és Battison, R. (szerk., 1980). Sign language and the deaf community: Essays in honor of William C. Stokoe. Silver Spring, MD:  National Association of the Deaf.
Baker, C. és Cokely, D.R. (1980). American Sign  Language: A teacher’s resource  text on grammar and culture. Silver Springs, MD: T.J. Publishers.
Bartha, Cs. (2005). Language ideologies, discriminatory practices and the Deaf  community in Hungary. In J. Cohen, K.T. McAlister, K. Rolstad és J. MacSwan (szerk.), ISB4: Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism (210-222). Somerville, MA:  Cascadilla Press.
Battison, R. (1978). Lexical borrowing in American Sign Language. Silver Spring, MD: Linstock Press.
Cawthorn, I. és Chambers, G. (1993). The special needs of the deaf foreign language learner. Language Learning Journal 7, March, 1993, 47-49.
Dotter, F. (2008). English for Deaf sign language users: Still a challenge. In C. J. Kellett Bidoli és E. Ochse, (szerk.), English in international deaf communication (97–121). Bern: Peter Lang.
Fleming, J. (2008). How should we teach deaf learners? Teaching English as a written language to deaf European students. In C. J. Kellett Bidoli és E. Ochse, (szerk.), English in international deaf communication (123-153). Bern: Peter Lang.
Grosjean, F. (1996). Living with two languages and two cultures. In I. Parasnis (szerk.), Cultural and language diversity and the Deaf experience (20-37).Cambridge: Cambridge University Press. Elérhető : http://www.signwriting.org/forums/swlist/archive2/message/6760/Chapter.rtf.
Hilzensauer, M. és Skant, A. (2008). Sign On! – English for Deaf sign language users on the Internet. In C. J. Kellett Bidoli és E. Ochse (szerk.), English in international deaf communication (155-177). Bern: Peter Lang.
Holcomb, T. és Peyton, J. K. (1992). ESL literacy for a linguistic minority: The Deaf experience. ERIC Digest ED353861, – Online document. Elérhető: http://www.ericdigests.org/1993/deaf.htm
Janáková, D. (szerk., 2008). Teaching English to deaf and hard of-hearing students at secondary and tertiary levels of education in the Czech Republic. 2nd ed. Prague: VIP Books.
Kellett Bidoli, C. J. és Ochse, E. (szerk., 2008). English in international deaf communication. Bern: Peter Lang.
Komesaroff, L. (2008). Disabling pedagogy: power, politics and deaf education. Washington D.C.: Gallaudet University Press.
Lane, H., Hoffmeister, R. és Bahan, B. (1996). A journey into the Deaf –world. San Diego: Dawn Sign Press.
Leeson, L. (2006). Signed languages in education in Europe – a preliminary exploration. Strasbourg: Council of Europe. Elérhető: www.coe.int/t/dg4/linguistic/Source/Leeson_EN.doc
Maher, J. (1996). Seeing language in sign. The work of William C. Stokoe. Washington DC: Gallaudet University Press.
Machová, P. (2008). Various methods used in EFL teaching of deaf and hard-of hearing students in heterogenous classes. In: Janáková, D. (szerk.), Teaching English to deaf and hard of-hearing students at secondary and tertiary levels of education in the Czech Republic. 2nd ed. (65-73). Prague: VIP Books.
Marschark, M. (2007). Raising and educating a Deaf child: A comprehensive guide to the choices, controversies, and decisions faced by parents and educators. New York: Oxford University Press.
Marschark, M. (1993). Psychological development of deaf children. New York: Oxford University Press.
Marschark, M. és Lukomski, J. (2001). Understanding language and learning in deaf children. In D.M. Clark, M. Marschark és M. Karchmer (szerk.),  Context, cognition and deafness. Washington, DC: Gallaudet University Press.
Marschark, M., Young, A., és Lukomski, J. (2002). Pespectives on inclusion. Editorial. Journal of Deaf Studies and Deaf Education, 7(3), 187-188.
Mole, J., McColl, H. és Vale, M. (2005, 2nd. ed. 2008). Deaf and multilingual. A practical guide to teaching and supporting deaf learners in foreign language classes. Direct Learn Services. E-book. Elérhető: http://www.directlearn.co.uk/ashop/catalogue.php?exp=7|&cat=8
Muzsnai, I. (1999). The recognition of sign language: A threat or a way to a solution? In M. Kontra et al. (szerk.), Language: A right and a resource (279–296). Budapest: CEU Press.
Neville, P. (2003). Deaf ESOL students. Language Issues, 15(1), 11-12.
O’Neill, R. (1998). Using bilingual methods to train teachers of British Sign Language. Language Issues 10(1), 24-27.
Padden, C. és Humphries, T. (1988). Voices from a culture. Cambridge, MA: Harvard University Press.
Skuttnab-Kangas, T. (2000). Sign Languages – how the Deaf (and other Sign Language users) are deprived of their linguistic human rights. Elérhető: http://www.terralingua.org/DeafHR.html
Skutnabb-Kangas, T. (2008). Bilingual education and sign language as the mother tongue of Deaf children. In C. J. Kellett Bidoli és E. Ochse (szerk.), English in international deaf communication (75-94). Bern: Peter Lang.
Stokoe, W.C. (1960). Sign language structure; an outline of the visual communication system of the American Deaf.  Studies in Linguistics Occasional Paper 8. University of Buffalo.
Stokoe, W.C., Casterline, D.C. és Croneberg, C.G. (1965). A dictionary of American Sign Language. Washington, DC: Gallaudet College Press.
Svartholm, K. (2008). The written Sweedish of Deaf children: A foundation for EFL. In C. J. Kellett Bidoli és E. Ochse, (szerk.), English in international deaf communication (211-249). Bern: Peter Lang.
Swanwick, R. (1996). Deaf children’s strategies for learning English. How do they do it? Paper presented at „Bilingualism and the education of Deaf children: Advances in practice.” Leeds, June 29, 1996. Elérhető: http://www.leeds.ac.uk/educol/documents/000000304.htm
Williams, M. és Burden, R. (1997). Psychology for language teachers. Cambridge: Cambridge University Press. 
Woll, B. (2005). Issues at the interface between British Sign Language (BSL) and education. Language Issues, 17(2), 2-8.